Nyakunkon a vállalati év vége, az üzleti eredmények, a megtérülési mutatók zavart számolgatása, az excel-táblák tologatása és az ezzel együtt járó kellemetlen felismerés, hogy a kitűzött célokat idén sem értük el. De mi lehet a probléma, ami miatt évről évre semmi sem változik, ha az éves eredményeket összegezzük? Ha már megtörtént a felismerés, hogy valami nem jól működik, itt az idő, hogy szembenézzünk a cégirányítás valós problémáival és feltegyük a kérdést: megfelelően vezetjük-e a vállalatot és haladunk-e a piac diktálta trendekkel?
A magyarországi kkv-k, ezen belül is az építőipari szereplők helyzete különleges. A Magyar Nemzeti Bank 2018-as tanulmánya szerint a hazai vállalkozások 99 százaléka mikro-, kis- és középvállalkozás, akik a vállalkozási szegmensben dolgozók kétharmadát foglalkoztatják, és a céges árbevételek 42 százalékát állítják elő. A legfrissebb adatok szerint ezen társaságok között az építőipari szektor növekszik a legdinamikusabban: csak szeptember végéig majdnem 5800 új építőipari céget alapítottak, ami 40 százalékos növekedést jelent az előző, 2020-as évhez képest. Az aktuális mutatók szerint Magyarországon jelenleg mintegy 56 ezer építőipari vállalat működik, igaz, az örömbe némi üröm is vegyül: ebben a szegmensben történik a legtöbb megszűnés és a legtöbb felszámolás is. Mivel magyarázható mindez? A gazdasági körülmények sokszor nem kedveznek az építőipar és más piaci szegmens szereplőinek sem: az adóváltozások, a munkaerőhiány, a gyors piaci turbulencia miatt növekedési stratégiájukat sokszor nem követi tudatosan leképzett vállalatfejlesztés. Versenyt futnak a pénzért az idővel: így foglalhatnánk össze működésüket. Ezért a céljuk sok esetben nem a stratégiai tervezés, hanem az életben maradás, noha növekedésük és versenyképességük egyik mozgatórugója lenne a technológiai fejlődéssel való lépéstartás.
A fejlődés fejlesztés nélkül szinte lehetetlen
A digitalizáció, a MI-technológia, illetve a BIM (Building Information Modeling, vagyis Épület Információs Modell) megjelenése az építőiparban azt mutatja, hogy ez a piaci szegmens egy új, minden ízében jelentős változást mutató korszak kapujában áll. Akik viszont nem lépnek át ezen a kapun, sajnos lemaradnak a versenyben. A német Roland Berger tanácsadó cég 2016-ban vizsgálta a digitalizáció építőipari szektorra kiterjesztett hatását, és tanulmányából megdöbbentő adatok kerültek napvilágra. Míg Németország, Ausztria és Svájc 40 építőipari vállalatának 93 százaléka felismerte a digitalizáció fontosságát, ugyanezek a vállalatok mégsem tettek lépéseket a fejlesztések felé. A megkérdezettek csupán 6 százaléka használt digitális eszközöket a munkafolyamat teljes spektrumán. A helyzet itthon sem jobb, hiszen az Európai Unió ezer leginnovatívabb vállalata között egyetlen magyar céget sem találunk, a kutatás-fejlesztésre fordított összegek pedig inkább csökkennek, mintsem emelkednek a szektorban. Talán ezzel magyarázható, hogy az ipari termelékenység egy évtized alatt mindössze 4 százalékkal nőtt, miközben más szektorokban 10 év alatt nem volt ritka a kétszámjegyű növekedés sem.
Új, hatékony és versenyképes megoldás a rendszerszintű problémákra
Az adatalapú működés nemcsak az építőipart, hanem az ipar más területeit is átszövi és összekapcsolja. A digitalizált háttér alapvető eleme a hatékony vállalati folyamatoknak. Ha komplex módon nem is, de a digitalizálás részegységenként szivárog be a szektor mindennapjaiba és munkafolyamataiba, az ügyfelek, a partnerek elvárásai miatt szinte „kényszerdigitalizáció” megy majd végbe. A kérdés csak az, hogy az építőipari döntéshozók mikor fogadják el, hogy komplex, automatizált rendszerek – például egy ERP (Enterprise Resource Planning, vagyis Vállalati Erőforrás Tervezés) – használata nélkül egy-egy területi fejlesztés, egy apró rendszerelem önmagában csak sebtapaszt jelent a problémára. De mi is akkor a komplex, vállalat egészét átfogó digitális transzformáció? Egy olyan adatalapon vezérelt, automatizált rendszer, amely:
átalakítja a beszerzés, a termelés, az értékesítés, a logisztika, a HR, valamint a marketing területeit,
összefogja a pénzügyi mutatókat, a termékfejlesztést, a gyártást és az ügyfélélményt, illetve a marketinget egy ernyő alatt kezeli, és az adatokra támaszkodva, ahhoz igazítva végzi tevékenységét,
új perspektívát mutat a vállalkozás döntéshozói számára, hogyan optimalizálják a vállalat működését, hogyan szorítsa vissza a költségeket, illetve bevételeit hogyan növelje.
A költségek tizede megspórolható
Egy hatékonyan testreszabott, automatizált rendszer segít könnyen és gyorsan átlátni a vállalat működését, jelzi a fejlesztendő területeket, az el nem ért célokat, és segít abban, hogy az összekapcsoltságon túl optimalizálja az építőiparra olyannyira jellemző magas költségeket.
Hogyan?
Mivel az építőipar szereplők – a gyártók, a kereskedők és a kivitelezők – között nincs összekapcsolódás és átjárhatóság, egy integrációs rendszer segíthet megteremteni egy olyan felületet, ahol a termékek és berendezések alapadatai már a tervezés pillanatától elérhetők – manuális információkérés nélkül. Ez hatékony segítség lehet például az épületek tervezéskor, lerövidíti a tervezői munkát, egyszerű segédletet adhat a beruházás költségeinek tervezéséhez.
Mivel az építőiparban jellemzően magas az anyagköltség aránya, egy digitalizált rendszer arra is alkalmas, hogy automatikusan nyomon kövesse az anyaggazdálkodást, a raktárkészletet, ezekhez szállítási menetrendet készítsen, így csökkentse a szállítási, az anyagmozgatási vagy az esetleges erőforrásköltségeket.
A szakemberek szerint ezzel akár 10 százalékos költségcsökkentés is elérhető, míg a digitalizált szoftver, például egy BIM szoftver használata körülbelül a beruházás 1,5-3 százalékába kerül. A digitalizáció tehát nemcsak a jövőben, hanem a jelenben is megtérül, sőt, akár egyetlen beruházás alatt is megspórolható a rendszer költsége.
A biztos siker záloga: megbízható, adatalapú döntések
A belső adatkezelés digitalizációja, valamint az ügyfelekkel folytatott digitális információcsere kulcsfontosságú ahhoz, hogy egy-egy projekt profitja maximalizálható legyen. Ugyanakkor megkönnyíti a döntéshozók munkáját, olyan eszközt adva mely kizárja az esetleges hibás adatkezelést. Hiszen egyetlen hibás számadat, egy nem aktualizált excel-tábla is rossz döntések felé sodorhatja a vállalkozást. Az adatalapú működéssel, a digitális transzformációval mindez azonban kiküszöbölhető, és az excel-táblákon alapuló, sokszor követhetetlen tervezési folyamatok helyett végre működő- és versenyképes vállalat alakítható ki, amely alacsonyabb költségszint mellett nagyobb profittal és előremutató technológiával felvértezve vívhatja ki helyét a sikeres vállalatok között.
EFAFLEX, ahol a hatékonyság a legfőbb cél
A 2005-ben alapított EFAFLEX Hungária Kft. az elmúlt 16 évben olyan szakmai tapasztalatra tett szert a gyors és biztonságos EFAFLEX ipari kapuk értékesítésében, hogy partnereik között üdvözölhették az AUDI, az Electrolux, a Richter Gedeon, a Teva, a Lidl logisztikai központok, a Henkel, a Siemens, a VELUX, a Szentkirályi Ásványvíz márkákat is. A 2020-ban 2,7 milliárdos eredményt elérő vállalat gyorsan felismerte a digitális transzformáció nyújtotta előnyöket, ezért megvalósította – cégcsoporton belül – az adatvezérelt, digitalizált működést. A folyamat során az értékesítés, a pénzügy, a logisztika, a marketing és a HR területén is jelentős változtatásokat eszközöltek. Az átalakításban a cég egy CO3-rendszert, vagyis egy testreszabott, felhőalapú integrált vállalatirányítási szoftvert kapott, amely digitalizálja a mindennapi munka során felmerülő munkafolyamatokat.
Az Épület Információs Modellben (BIM) 2010-ben történt EFAFLEX Hungária Kft. által végzett fejlesztés komoly segítséget nyújt a beruházók, az építész és technológiai tervezők számára. A fejlesztések tovább folytatódnak. A vállalat ma már a világ vezető BIM platformjával, a BIMobject®-tel együttműködve teszi lehetővé partnereinek az építés előtti digitális szimulációt, a koncepciótól egészen annak bontási életciklusáig. Ezzel könnyebbé, gyorsabbá és pontosabbá teszi ügyfelei számára a költségszámítást, gyorskapu-portfóliójuk tervezése így a lehető legegyszerűbbé válik. Hiszen nemcsak a részletes termékinformációk, de a méretek, az anyagspecifikáció és a ma igen fontos energetikai paraméterek is könnyen és egyszerűen lehívhatók a BIM-szoftverből.
További lépés a digitalizáció útján az EFAFLEX termékportfólió új terméke, az EFA-SmartConnect® modul, a legújabb IoT képes EFAFLEX technológia, mellyel az ipari kapuk bekapcsolhatók az Ipar 4.0 folyamatokba. Ezzel az EFAFLEX megalkotta az ipari kapuk intelligens hálózatát. Az ipari kapuk digitalizációból származó előnyök egyike a helytől független kapuműködési paraméterek beállításának lehetősége. Bármikor, bárhonnan optimalizálható az ipari kapu működtetése. Másik igazán fontos előrelépés, hogy a digitalizációval az EFAFLEX ipari kapuk karbantartása időtakarékos és hatékony. Jelentősen csökken például a funkcióellenőrzésekhez, szervizigényhez és a hibaelhárításhoz szükséges idő üzemzavar esetén. Ezen felül a felhasználók pontos visszajelzést kapnak a cserealkatrészek cseréjének szükségességéről. Mindez megakadályozza az esetleges leállások esetén felmerülő veszteségeket és csökkenti a partnerek költségeit. A modul alkalmazásával csökken a meghibásodások okozta állásidő és lehetővé válnak a gyorsabb szervizfolyamatok, ezzel pedig a teljes 100 százalékos üzemhányad is elérhető.
A CONSTRUMA A pavilon 302D standján számos termék újdonsággal és szerviz szolgáltatás ajánlattal várják a kiállítás 5 napja alatt idén áprilisban!
Bemutatjuk standunkon az EFA-SmartConnect® alkalmazási lehetőségeit. Az EFAFLEX IoT modullal a hálózatba kapcsolt ipari kapuk integrálhatók az IPAR 4.0 folyamatokba, lehetővé válik a prediktív karbantartás – egy kapu soha ne álljon le!
