A közlekedést és az ipart megelőzve az épületek energiafogyasztása a legnagyobb az Európai Unióban. A 2030-as Uniós energiahatékonysági célkitűzések elérése érdekében minden tagállamnak rendelkeznie kell nemzeti energia- és klímatervvel.
A hazánkban kevéssé, Európa 16 tagállamban viszont jól ismert és alkalmazott Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) a nagyvállalatokat és a kkv-kat is érinti. A szisztéma lényege, hogy a vállalatok olyan beruházást valósítsanak meg, mely igazolt energiamegtakarítást eredményez.
A gyors megvalósíthatóság érdekében az első lépés egy EKR-tapasztalattal rendelkező beszállító bevonása a rekonstrukciós folyamatba, aki rendelkezik az EKR-hez szükséges kalkulációval, ismeri a megtakarítási lehetőségeket és hitelesített kimutatást készít a beruházás által megtakarított energia kimutatására.
Meglepő lehet például, hogy míg a napelemek telepítése nem, addig a hagyományos ipari kapuk cseréje EFAFLEX gyorsmozgású ipari kapukra energetikai beruházásnak minősül az EKR-ben. A közös munka az energetikai táblázat kitöltésével indul. A beruházó ipari épületének energetikai paramétereivel kitöltött kalkuláció azonnal megmutatja a megtakarítási lehetőséget. A vállalatok bevételre tehetnek szert az energetikai beruházással megtakarított Gigajoule-ok értékesítésével, továbbá alanyi jogon igénybe vehetik a TAO-kötelezettség csökkentését is. A beruházás megtérülése hónapokban mérhető, több ipari kapu cseréjével pedig a beruházást meghaladó bevétele keletkezik a beruházónak.
Az ipari épületek esetén az ipari kapuk hőátbocsátási tényezője, nyitási sebessége és a vállalat logisztikai folyamatai együttesen befolyásolják az épület fűtési energiaszükségletét. A hőszigetelt ipari kapuk alacsony hőátbocsátási tényezője meghatározó hatékonyságnövelő tényező, ugyanakkor a meglepően magas megtakarítás a gyorsmozgású kapuk nyitási sebességének köszönhető. A gyorsmozgású ipari kapuk nagy nyitási és zárási sebessége miatt csökken a külső és belső tér közötti légcsere.
A hagyományos ipari kapuk gyakran a teljes rakodási folyamat alatt nyitva vannak. Ez azonban rendkívül pazarló megoldás! Az energiahatékony gyorsmozgású kapuk nyitási sebessége akár 2 méter/szekundom, a logisztikai folyamatok lassítása nélkül rendkívül gyorsan nyitnak-zárnak, alkalmazásukkal nagymértékben csökken az épület fűtési költsége. Az energetikai beruházás a rövid megtérülés után sok éven át biztosítja az alacsony fűtési költségeket, mely megtakarítás a gazdasági társaságnál marad.
A vállalat által használt ipari épület több mint 200 ezer négyzetméter alapterületű, a fűtésrendszere pedig gázüzemű és 80 darab ipari kapuval rendelkezik.
Jellemzően az összes ipari kapu közül három darab hagyományos szekcionált kapun történt a logisztikai folyamatok 40 százaléka. Naponta minimum 40 alkalommal, minimum 10 percig folyamatosan nyitva voltak a gyakori használatban lévő ipari kapuk.
A kapun megvalósuló légcsere mérésével, a fűtési rendszer COP-teljesítményadatainak felhasználásával és az elvárt hőmérséklet figyelembevételével a számított energiaveszteség ennél az épületnél közel 330 ezer kilowattóra/év volt.
Az alábbi diagram azt szemlélteti, hogy az energetikai fejlesztés során üzembe helyezett hőszigetelt, hőhídmentes gyorsmozgású kapukkal az energiamegtakarítás több mint 1000 Gigajoule/év, a beruházás megtérülése pedig 16 hónap:
A mai energiaárakkal modellezett energiamegtakarítás ennél az energetikai beruházásnál több mint 18 millió Forint/év.
Közhelyszerű tény, hogy az a legzöldebb energia, amit nem kell megtermelni, mert nincs rá szükség. A bemutatott rekonstrukcióval a vállalat szén-dioxid-megtakarítása több mint 60 tonna szén-dioxid/év.
Az energetikai beruházás akkor sikeres, ha egy adott gazdasági tevékenység végzését kevesebb energia felhasználásával oldják meg. Az energiahatékonyság növeli a gazdasági társaságok növekedési potenciálját és versenyképességét, csökkenti a beruházók energiaszámláit.
